1949-ben születtem Királdon, egy Borsod megyei kis bányatelepen. Már itt elkezdtem néptáncot tanulni, majd Miskolcon
az "Avas" táncegyüttesben táncoltam, ahonnan 18 évesen a Magyar Állami Népi Együttesbe nyertem felvételt. Rábai Miklós
asszisztenseként, majd Tímár Sándor mellett tánckarvezetőként, koreográfusként 25 évet töltöttem el az együttesben.
A világ szinte minden tájára eljutottam és terjesztettem a magyar népi kultúrát. 1992-ben szakmai nyugdíjba mentem, és
ekkor az amatőr néptánc mozgalomban kezdtem el tanítani. Építők "Vadrózsák" együttese, a százhalombattai "Forrás" táncegyüttes,
a ráckevei "Kéve" néptánc együttes és a Bokréta gyermek csoportok, a szigethalmi "Sziget néptánc egyesület", a tököli "Délszláv"
táncegyüttes, a szalkszentmártoni "Komámasszonyok" női együttes, és az újonnan alakult ráckevei "Rőzse" senior együttesnél tanítottam
és készítettem koreográfiákat. Jelenleg is aktívan vezetek és építek néptánccal foglalkozó közösségeket. A néptánc mellett kedvet
kaptam a népművészetünk egy másik gyönyörű ágához, a fafaragáshoz. Erdélyi Tibor táncos kollégámtól, barátomtól, népi iparművésztől
lestem el a fogásokat, és kezdtem a saját magam élvezetére faragni. Azóta számos önálló kiállításon mutattam be a táncos faliképeimet,
népi használati tárgyaimat, szaru- és csontfaragásaimat, szobraimat. 1999-től lakom Ráckevén. Számos kitüntetést kaptam az elmúlt
évtizedekben: Százhalombatta, Tököl és Ráckeve városok a Kultúráért és Pedagógiai díjait, a Táncművészek Szövetsége Nívódíját, Pest megye
Népművészetéért díjat, az Állami Népi Együttes "Örökös" tagja címet, az idén az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület Pedagógiai díját
vehettem át. A ráckevei "Érték" egyesület és a Művészetbarátok egyesületének tagjaként nagy igyekezettel veszek részt a város kulturális életében.
Ars poetica:
"A népművészetet nem úgy kell őrizni mint poszt a lőportornyot, hanem úgy, mint Vesta szüzek a tüzet, mindig ápolni kell!" - Hevesi Sándor