2001-ben, a Lajosmizsei Koszta József Szépművészeti Szabadiskolában
álltam előszőr festőállvány előtt. Tanárom, Majercsik Sándor festőművész
biztatott, hogy 2004-ben vizsgát tegyek. Megkaptam a Szépművészeti
Alkotói címet.
És miért is? Egész életemben lehetőségem volt a művészetek között
kalandozni. Amikor visszanézek, azt látom, hogy felbecsülhetetlen érték
mindaz, amit az önkifejezés terén kaptam, gazdaggá és színessé tették a
mindennapok szürkeségét.
A képeim belső villanások, érzések, késztetések.
Mint egy tükör, melybe bele nézek.
„ Ne azért higgy nekem, mert én mondom, nézz tükörbe, s láss magadtól.”
R.D.Laing